+36 (70) 330 7577

Szálláshely-szolgáltatás (nem ingatlan bérbeadás) adózása

Az alábbiakban a napjainkban nagyon népszerű rövidtávú lakáskiadás legkedvezőbb adózási szabályait foglaljuk össze.

 

Szálláshely-szolgáltatás (nem ingatlan bérbeadás)

 

Az SZJA törvény alapján fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet egy évben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra.

A kis szálláshelyek üzemeltetése cégként, egyéni vállalkozói formában vagy adószámos magánszemélyként történik.

Magánszemély szállásadó esetén a tevékenységhez adószám szükséges az egyéb szálláshely kiadási tevékenységre (552006 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás m.n.s.). Az adószámot a területileg illetékes NAV ügyfélszolgálaton lehet személyesen vagy meghatalmazott útján kiváltani. Rövidtávú lakáskiadás esetén az adószám kiváltása kötelező, adószám nélkül ezt a tevékenységet nem lehet folytatni.

Ekkor, már az adószám kikérésekor fontos az Áfa mentesség választása!

Tehát szállásadóként a helyes besorolásunk:  TEÁOR szerint: 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás  ÖVTJ szerint: 552006 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás m. n. s. (Hasonló nevű kód, ami viszont nem helyes:  TEÁOR szerint: 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás ÖVTJ szerint: 559001 Egyéb szálláshely-szolgáltatás A tévedést nyilván az okozta, hogy az engedélyünk egyéb szálláshelyre szól. Csakhogy ez az ingatlanunk besorolása, nem pedig a tevékenységünké!) A NAV tájékoztatóját itt olvashatod: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/art/Tajekoztato_az_egyeb_20140821.html

A rövidtávú lakáskiadás hivatalos neve az SZJA törvényben fizetővendéglátás, a többi jogszabályban egyéb szálláshely szolgáltatás néven említik (110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus: fizetővendéglátás; 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus Egyéb szálláshely).

Ha ezzel a tevékenységgel szeretnél foglalkozni, akkor először az Önkormányzati Jegyzőhöz be kell jelenteni ezt a tevékenységet (korábban engedélyt kellett kérni).

 

Milyen ingatlan/szálláshely adható így ki?

 

Egyéb szálláshely a szállodának, panziónak, kempingnek, üdülőháznak, közösségi szálláshelynek nem minősülő, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része. Fontos, hogy a hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat lehet.

 

Milyen adózási formát választhatunk? Ki választhatja?

 

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató részére a legkedvezőbb adózási forma a tételes átalányadózás, mely igen nagy kedvezményt ad a szállásadók számára.

A tételes átalányadózást akkor választhatjuk, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő, legfeljebb 3 lakásban vagy üdülőházban folytatja. (A többi ingatlanában nem folytat ilyen tevékenységet!)

Bérelt ingatlan esetén a szállásadó tételes átalányadózást nem választhat.

 

Mit kell fizetni?

 

SZJA: Tételes átalányadózásnál a szoba, apartman kiadásából származó bevétel elkülönülten adózó jövedelem, a fizetendő szja szobánként és évenként 38 400 Ft. A szállásadók tételes átalányadója nincs összeghatárhoz kötve. Ezt egyenlő részletekben a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni. Az év közben kezdők esetében is a teljes évi adótételt kell megfizetni.

EHO: nincs (eltörölték)

ÁFA: Az ÁFA-határ viszont érvényes rád! A magánszálláshelyek bérbeadása kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül, így az Áfa-törvény hatálya alá tartozik. Amennyiben az éves bevételed (nem a jövedelem!) nem haladja meg a 12 millió forintot  alanyi mentesség választható. A 12 millió forint éves szinten értendő, így amennyiben valaki a tevékenységet év közben kezdi, úgy a 12 millió forintra vonatkozó feltételnek időarányosan kell megfelelni. Aki élt ezzel a lehetőséggel, az a számla kiállításakor a számla áfa-tartalmánál AM rövidítéssel jelöli mentes státuszát és áfát értelemszerűen nem számít fel a szállásdíj végösszegére. Ha Áfa-körös vagy, mindenképpen kérd könyvelő segítségét a bevallások elkészítéséhez. Az alanyi adómentesség nem egy automatikusan biztosított lehetőség, azt az adóalanynak választania kell a NAV-nál történő bejelentkezéskor.

Az online pénztárgép vásárlását akár el lehet kerülni mentesség kérésével, de ebben az esetben havonta le kell jelenteni a készpénzes számlákat, amihez ügyfélkapuval is rendelkezni kell.

 

Ha nem választható a kedvezményes adózás?

 

Amennyiben rád nem vonatkoztatható a kedvezményes, tételes átalányadózás, akkor a költségalapú elszámolást kell alkalmazni. Itt is lehet áfamentességet kérni, de az szja (jövedelem 15%-a) és az Szociális hozzájárulás is fizetendő, a következők szerint.

Szociális hozzájárulási adó: A tételes költségelszámolást választók esetén az egészségügyi hozzájárulás alapja a szobakiadásból származó jövedelem (tehát nem a bevétel, hanem a kiadásokkal csökkentett jövedelem!), a Szoc.ho. 2019. január 1-től 19,5 %-ra csökkent.

 

Idegenforgalmi adó a vendégéjszakák után

 

Az idegenforgalmi adó helyi adó, a mértékéről az önkormányzat dönt, államilag hozott jogszabályban csak a törvényi maximum került megállapításra. Az idegenforgalmi adó lehet százalékos vagy fix összegű. Az IFA Budapesten jellemzően a szállásdíj 4 %-a, de kerületenként változó, vidéken inkább a fix mérték mellett döntöttek, pl. Szegeden az idegenforgalmi adó összege  2019-ben 500 Ft/fő/éj.

Ezt az adót a vendég fizeti meg, a szállásadó csak “adóbehajtó”. A beszedett idegenforgalmi adót havonta be kell fizetni a helyi önkormányzat számlájára és speciális havi bevallást (idegenforgalmi adó bevallás) kell készíteni, amit a következő hónap 15-ig kell beadni.

Az idegenforgalmi adóról szóló bevallást szerencsére már elektronikusan, az Ügyfélkapun keresztül is be lehet küldeni. A nyomtatványt az önkormányzatok oldaláról lehet letölteni, hasonlóan a “rendes” NAV-os bevallásokhoz a gépedre feltelepített ÁNYK-ban tudod kitölteni és beküldeni.

Az adóalany szállásadónak a működtetett online felület (pl. Airbnb, vagy egyéb hasonló rendszerek) alkalmazásával kapcsolatban a EU másik tagállamában letelepedett adóalanytól (külföldi cégtől) ellenérték fejében igénybe vett szolgáltatás miatt közösségi adószámmal kell rendelkeznie, amelyet az adóalany bejelentése alapján állapít meg a NAV.

Az igénybe vett, az Áfa tv. szerint belföldön teljesülő kifizetett szolgáltatás után a szállásadót 27 %-os mértékű ÁFA fizetési kötelezettség terheli, melyről havonta bevallást kell benyújtani és az adót megfizetni.

 

A tevékenység végzéséhez az alábbi lépésekre van szükség:

 

  • Adószám kiváltása a fentiekben leírt módon.
  • A tevékenység végzését a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének az előre meghatározott nyomtatványon a kapcsolódó mellékletekkel be kell jelenteni. Ez ügyben az illetékes Önkormányzatnál kell tájékozódni. Az Önkormányzat a tevékenységet végző magánszemély részére átadja a Vendégkönyvet ami a szállóvendégek nyilvántartására szolgál, és vezetése kötelező.

A fenti két feltétel teljesítése után a tevékenység elkezdhető.

 

Számla kiállítása

 

A fentieken túl a bizonylatadási kötelezettségre is ki kell térni. Az adóalany a szálláshely szolgáltatásról köteles a vendégnek kérésére számlát adni. Amennyiben a vendég számlát nem kér (és az ellenértéket nem átutalással fizeti meg, továbbá a fizetésre legkésőbb a vendég távozásakor sor kerül), úgy nyugtát kell kiállítani.

Összefoglalva: a szállásadó feladata az adószám megszerzése és a jegyzői bejelentés után a következő:

  • A vendégkönyv rendszeres vezetése,
  • Számla/nyugta kiállítása minden megszerzett bevételről,
  • A helyi idegenforgalmi adó havi (IFA) bevallása és megfizetése a bevétel illetve a vendégéjszakák alapján, a beszedést követő hónap 15. napjáig.,
  • A havi ÁFA bevallás és a közösségi összesítő nyilatkozat benyújtása a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig az online felületet működtető EU-n belüli szolgáltatónak kifizetett jutalék után (27%)
  • Tételes SZJA megfizetése negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig egyenlő részletekben. Az éves SZJA bevallásban a tevékenységgel kapcsolatban adatot kell szolgáltatni.

 

Rövidtáv kontra hosszútáv

 

A hosszú távú lakás bérbeadás ennél valamivel egyszerűbb, jóval kevesebb adminisztrációval jár, de ez esetben sem szabad megfeledkezni a különböző pénzbeli fizetési kötelezettségről. Lakást hosszú távra, tehát nem egyéb szálláshelyként magánszemélyként, vagyis adószám nélkül is bérbe lehet adni. Ha azonban számlára van szükség, például egy cég számára történik a kiadás, akkor az adóhivataltól adószámot kell igényelni, akárcsak az egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén.

Az ingatlan bérbeadás alapesetben áfamentes, de külön kérésre lehet áfakörbe kerülni, de arra figyelni kell, hogy a garázs, vagy autóbeálló bérbeadása áfaköteles, illetve akkor is az áfaköteles körbe kerül a lakáskiadó, ha EU-s tagország adóalanyának, itt tanuló vagy dolgozó személyeknek adja bérbe az ingatlanát.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után is személyi jövedelemadót kell fizetni, illetve adott esetben eho fizetési kötelezettség is keletkezik. Ezek megállapításához a befolyó bevételeket csökkenteni kell a felmerülő költségekkel. Ez kétféle módon történhet meg, általányadózással, és tételes költségelszámolással. Előbbi esetében a bevétel 10 százaléka számolható el költségként mindenféle igazolás nélkül. A második esetben már a számlák gyűjtögetésére van szükség, így a bevételeket a bérbeadás során felmerülő költségekkel lehet csökkenteni.

Rezsiköltségek kezelése: Ha a mérőórák az ingatlan tulajdonos nevén vannak, akkor a bérlő által fizetett rezsiköltség is bevételnek számít, de lehetőség van a közüzemi szolgáltatást mérő készülékek bérlő nevére történő átírására is, akkor a bérlő által a szolgáltatónak fizetett díj sem bevételként, sem pedig költségként nem jelenik meg. Ez főként a költségek elszámolásának típusa miatt érdekes. Mivel a rezsi általában magasabb, mint a bérleti díj 10 százaléka, átalány adózást nem nagyon érdemes választani akkor, ha a mérőórák a bérbeadó nevén vannak. Esetleg nagyon magas bérleti díjak esetén érheti meg.

Tételes költségelszámolás esetén elszámolhatóak a felújítás és a karbantartás díja is, illetve az amortizáció elszámolására is lehetőség nyílik. Az éves amortizáció az ingatlan beszerzési értékét, tehát nem a jelenlegi piaci értékét kell figyelembe venni. Az elszámolásra 50 évig van lehetőség, ennek megfelelően 2 százalékos értékcsökkenéssel csökkenthető a bevétel.

Az így meghatározott adóalap alapján személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik. Amennyiben az ingatlanbérbeadásból számított jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, akkor a teljes összegre 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. 1 millió forint alatt azonban ilyen fizetési kötelezettség nem keletkezik. Szintén nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni annak, aki már elérte az évi 450 ezer forintos befizetett összeget (akár más jövedelem forrás után megfizetve). Vagyis valamivel több, mint évi 3,2 millió forintos jövedelem esetén már csak a 16 százalékos adót kell fizetni. Ha azonban valaki a családi adókedvezményt a járulékokból is érvényesíti, a hozzájárulás nem tekinthető megfizetettnek.

A fenti információk tájékoztató jellegűek, érdemes könyvelőnkkel egyeztetni az esetleges rád vonatkozó szabályokról.